Családállítás

A Családállítás

A család stabilitást ad, megtartó ereje van, pillér amire lehet építkezni, támaszkodhatunk rá. Amikor sérül a rend, keressük a módját a javításra. Hatékony módszer erre a családállítás.

Bert Hellinger német pszichoterapeuta nevéhez fűződik a családállítás.
Hellinger katolikus misszionáriusként a Zuluknál dél-Afrikában töltött huzamosabb idő alatt figyelte meg, hogy mennyire erős a természeti népeknél az ősök tisztelete és ezáltali gyógyító ereje.
Hellingerre többféle terápia hatott, tanulmányozott többek között: Pszichoanalízist, Családterápiát, Kontextuális-terápiát, Hipnózist, Csoportdinamikát, Primerterápiát, Pszicho drámát ....
Elméleti és gyakorlati tapasztalatainak köszönhetően dolgozta ki saját módszerét, amit először szisztemikus-fenomenológikus rendszerterápiának nevezett el, ami ma Családállítás néven ismert.

A Családállítás egy olyan módszer melynek segítségével az okok szintjén tudjuk vizsgálni és megoldani a problémákat.
A szeretet ami összeköt, a közös családi lélek alapja. Együtt sírunk együtt nevetünk, a család egy egész, ha valakivel történik valami, az az egész családdal történik nem csak az egyénnel.

Kik tartoznak a családhoz?

Családunkhoz hozzátartoznak a szüleink, nagyszüleink, dédszüleink, nagybácsik, nagynénik a hozzájuk valamilyen módon erős érzelmekkel kapcsolódó személyek, (mint például az első fontos kapcsolatok) testvérek, féltestvérek, a meg nem született testvérek. 

A családfelállítás általában 3 generációt felölelően dolgozik, de vannak esetek amikor heted íziglen is vissza kell tekinteni.

A család stabilitást ad, megtartó ereje van, pillér amire lehet építkezni, támaszkodhatunk rá. A családi lélek érzékenyen ügyel az egyensúlyra.
Bert Hellinger felismerte, hogy 3 Törvény hat a családokra, az odatartozás törvénye, az adok-kapok törvénye és a hely-rangsor törvénye. 

Ha valamelyik törvény sérül a családban, akkor keletkeznek problémák az egyén életében.

I. Odatartozás törvénye:

Minden családtagnak egyenlő joga van az odatartozásra, büntetlenül nem lehet senkit kitagadni, elfelejteni.
A lelkiismeret őrködik az odatartozáson.

Kitagadás, megtagadás, elfelejtés
50% anyám 50% apám vagyok, akár hogy is történt a fogantatás, akartak vagy nem akartak, én a szüleim gyermeke vagyok. Ez tény! Szüleink elfogadása nagymértékben segíti önmagunk elfogadását. Ha megtagadom az anyámat, akkor a női részemet utasítom el, ha megtagadom apámat, akkor a férfi részemet utasítom el, ezáltal a férfiakat is. Mindkét esetben nehéz a kapcsolódás, párválasztás.

Miért tagadhatnak ki valakit a családból ?
pl.:
-mert -"fekete bárány"
-mert annyira fájdalmas az elvesztése, hogy inkább elfelejtjük, mintha nem is létezett volna
-mert szégyenteljes még csak rágondolni is, hogy mit tett
-vagy mit élt át (bántalmazás esetén)
Kitagadott, elfelejtett családtagok esetén a klán lelkiismeret kényszerítő ereje hat, törekszik az egyensúlyi állapot visszaállítására, ezt jóvátételi eszközökkel teszi.


II. Hely-Rangsor törvénye:

Mindenki csak a saját helyén és szerepében tud jó életet élni.
A saját helynek két pozíció jelölő eleme van. Egyrészről az eredet háromszögben a szülők előtti hely,
másrészről a testvérsorban elfoglalt hely.
A mai modern világunkban már egyre kevesebb olyan házasság létezik, ahol egy egész életre köteleződnek el az emberek. Sokunk számára ismerős a kifejezés: patchwork család (mozaik család). Ilyenkor a bonyodalmak abból is származhatnak, hogy nem vagyunk tisztában vele, kihez, hogyan kellene viszonyulni, alkalmazkodni, kinek mi a kötelessége, felelőssége. Amíg nem tiszteljük párunk előző fontos kapcsolatait, addig folyamatosan sérül a hely -rangsor törvénye. Azzal, hogy elfogadásra kerül, hogy mi a második, harmadik..., vagyunk a sorban, megtiszteljük az előttünk lévőt, lévőket.

Akkor is sérül a hely-rangsor törvénye, amikor a gyerekek kerülnek valamilyen formában, módon szülősített pozícióba, (parenticikáció). 

Ilyenkor olyan felelősséggel ruházzák fel a gyermeket, amit koránál, fizikumánál fogva még nem lenne elvárható tőle.
A testvérsorban elfoglalt helynek is fontos szerepe van (ide ugyanúgy beletartoznak Hellinger szerint a meg nem született testvérek is).

III. Adok-Kapok törvénye:

A lelkiismeret szabályozza az adás és elfogadás egyensúlyát is.
Az egészséges áramlás érdekében, pl. a párkapcsoltban, az adok-kapok egyensúlyát folyamatosan igyekezni kell fenntartani. A jót viszonozzuk egy kicsit többel, mint amit mi kaptunk, így elősegítve az egészséges dinamikáját a kapcsolatnak. A törvény szerint a rossz esetében is törekedni kell a kiegyenlítésre, viszont ebben az esetben kisebb mértékben kerüljön viszonzásra az "adósság".

Az adok-kapok törvénye a szülő-gyermek kapcsolatban érvénytelen, itt mindig a szülő ad és a gyermek elfogad.

Aki ad, azt tisztelni kell!

​A családállítás önismereti módszernek tekinthető, nem minősül pszichoterápiának!

​